PETROVAY GRÓF

1845-ben született Petrovay György – Petrovay László földbirtokos fia, aki 1870-ben – örökölt birtokán gyümölcsöst és faiskolát létesített. A 25 éves fiatalember tanulmányait hagyta abba, és vetette magát a gyümölcstermesztő kertészet tudományának és gyakorlatának a megismerésébe. Környezetében – a Körűi medencében ekkor már sok szépen fejlett gyümölcskert volt. Az Orczy-féle adományozás óta 120 év telt el, és természetesen az apai birtokon is ott voltak a gyümölcsfák. De ő tudományosan tervezett kertet épített és gondozott! Tapasztalatait feljegyezte, összehasonlító elemzést és nemesítő munkát is végzett. A 25 holdas kert szépen fejlődött, s termékeivel hamarosan jelentkezett a piacon. Életképes csemetéket, termékeny oltóanyagot szállított megrendelőinek. Nevét a történelmi Magyarország szerte kezdték megismerni. Törekvése az volt, hogy a Magyarországon akkor fellelhető minden fajta megtalálható legyen kertjében.

Petrovay György a körüi határban lévő minden bogyós és csonthéjas gyümölcsöt begyűjtött. Ezek között ott voltak a Nagy Kürüi névvel nevezett fajták is. Az 1880-as években készült az a fa-leltár, amelyben 65 cseresznye fajta között egy Nagy Kürüi korai és egy Nagy Kürüi ropogós is szerepel (!) – megjelölve származásuk, a szaporítóanyag beszerzési helye is.

Természetesen ennél sokkal több kertben termesztettek cseresznyét, de ezek a fajták nevükben még az ártéri termőhelyről való származásukat hordják! Ezek a fajták itt termettek csak, és itt lettek “anyakönyvezve” Petrovay György által.

Az 1870-ben telepített Petrovay kertben ott van már a Germesdorfi óriás fajta is, amely a mai napig tartó karrierjét befutotta. Az európai hírűvé vált nagykörüi ropogós cseresznye tehát a XIX. sz. harmadik harmadában létesített kerttel “egyidős”. A “mintakertészetben” – ez Katona Zsigmond jelzője, amelyet az Ellenőr c. lapban írt le – a későbbi “sztár” – a Germesdorfi még csak egy a 65 fajta között. De éppen az összehasonlító elemzés során tűnt ki, hogy milyen szépen díszlik a számára kedvező körülmények között, és hogy milyen különleges zamatúvá fejlődik a táj mikroklímájának hatására. Ez Petrovay György érdeme!

A kertészet kisugárzott. A gazdák saját kertjeikben igyekeztek megvalósítani a látottakat. Az eddigi gyümölcstermesztő kertészkedés a gazdaemberek szakmájává vált. A szakember utánpótlás a Petrovay kertben tanult úgy, hogy ott napszámosként dolgozott. Másrészt az iskoláskorúak körében is elkezdődött a “kertészeti oktatás”.