LÁTNIVALÓK
KÖZTÉRI SZOBROK
Illés – kő
Az egykor a falu nyugati határában álló kultikus emelvényt a település a belterületre hozta és
itt állította fel, az egykori gazdasági iskola mellett. Egyesek szilárdul hiszik, hogy az Illés-kő
valójában egy meteorit kő. Az Illés-kőnél látható képet Baranyó Sándor ajándékozta a
településnek 1988-ban.
Daphne – Tisza szobor
A régi piactéren felállított, tölgyfából készült szobor Velekei József Lajos szentendrei lakos
alkotása. Bognár József gátőr javaslata volt, hogy a 2000-es tiszai árvíznél védekezők emlékére
valamilyen emlékoszlopot emeljünk. Ebből az ötletből nőtte ki magát a szoborállítás. Ezért is
találó név a „Tisza”.
Szent István öröksége
A Templomtéren álló festett, tölgyfából készült szobor, az államalapításnak állít emléket. A
kompozíciót és a díszítést a mitikus magyar történelem ihlette és az Árpád-korban ismert
ábrázolásokkal rokonítható.
Az alkotó Blaskó Sándor szobrászművész.
A honfoglalás emlékére
Suba László erdélyi szobrászművész munkája. 2010-ben a felállítását követően, pár
hónappal később innen méterre találták meg itt honfoglaláskori sírokat.
Napkapu
A 1996-ban kizárólag faragott farönkökből készült játékokkal felszerelt játszótér fő díszének
szánta a település a Velekei József Lajos szobrászművész által megálmodott
szobrot.
Kariatida
Az önkormányzat törekszik arra, hogy a
a település kisebb tereit is szobrok díszítsék. Petrovics István délvidéki szobrász alkotása az
Arany János és a Vörösmarty utca találkozásánál levő kis téren áll.
Krisztus
A nagykörűi származású Guth Sándor és felesége adományozta a temető második kapujában
álló mészkőből készült Krisztus
Tűzangyalok
A temető kapujában álló Tűzangyal pár a temető őrzői, Velekei József Lajos művei. A
szobrok 1998-1999-ben képszültek el és kerültek ünnepélyes keretek között kihelyezésre,
felavatásra.
A teremtő
A temető központjában álló 7 méter magas a „másik világba” érkezőt fogadja. Fontos volt, hogy a vallásos hittől függetlenül „mindenki számára” elfogadható teremtő szobra jelenjen meg. A művet Velekei József Lajos készítette.
Kísértés
Az Orczy tér első köztéri szobra Franyo Mackovic délvidéki szerb szobrász faragása.
Anyaméh
A Nagykörűi Galéria bejáratánál áll, a fiatal tehetséges dunántúli szobrász Fűkő Béla
alkotása.
Sárkányölő Szent György
A Bölcsőde bejáratánál áll egy nyári nagykörűi alkotó táborban létrehozott alkotás. Szalay Pál képzőművész szatirikus alkotása.
Harcos
A Látogatóközpont előtt áll Velekei József Lajos szimbolikus műve.
A vén zászlótartó
Pontosan a falu határában, a Szolnok felöl bevezető út mellett áll Suba László műve.
A búsuló juhász
A Hősök terén álló tölgyfából készült szobrot Suba László készítette.
Nepomuki Szent János szobor
A gyónási titkok mártírjaként számon tartott szentnek Nagykörűben is állítottak szobrot. A
késő barokk szobrot a posztamensen található felirat tanúsága szerint 1801-ben állították fel a
mai Majzik Viktor utcában.
Boldogasszonyunk
A Plébánia melletti Magyar Rózsák kertjének közepén méltó környezetben tekint nap, mint
nap az arra járókra Blaskó Sándor szobor kompozíciója, Szűz Mária
Boldogasszonyunkat karján a Kisdeddel.
Cseresznye-kapu
A cseresznye fajtagyűjtemény bejáratában áll két darab cseresznyefából kialakított faragott
cseresznyefa szobor, melyek Veres Nándor tervei alapján készültek.
ÉDENKERT A TISZA PARTJÁN
„Szagolgattunk, kóstolgattuk és gyönyörködtünk. Megcsodáltuk a tüskés paradicsom védekező rendszerét,
elzsibbadtunk a fogfájásfű hatóanyagaitól, szagolgattunk poly-b növényt (végzetfát)…
Ráharaptunk a szecsuáni bors érőfélben lévő magjára és elámultunk a jujuba bőséges termésén. Még sorolhatnám… Aztán kedves háziasszonyunk, Erzsike jóvoltából kóstolhattunk házi zergeszarv savanyúságot és paradicsomos okrát…
Hála és köszönet a házigazdáknak”
(részlet egy látogatói beszámolóból)
Gyógy- és fűszernövénykert
Grósz Tamás nagykörűi kertje valóban édenkerti. Mint meséli, igazi növény-bolond. Ehető, iható, gyógyító, fűszerező, illatos valamint különleges zöldségnövényeket termeszt. Elsődleges célja, hogy bemutassa, hogy megtermelhetők minden különösebb befektetés nélkül, olyan növények is, amik a köztudatban ismeretlenek.
„Grósz Tamásról majd’ kétoldal terjedelmű címszó olvasható a magyar nyelvű British Enciklopédiában. A róla megjelent cikkek és filmek alapján keresték fel. Megemlítik fogtechnikus mesterségét, ám döntően a gyógynövénytermesztésben, hasznosításban és publikációban elért eredményeit értékelik elismerő mondatokkal.”
Cím: 5065, Nagykörű, Tomori út 37.
Telefon: +36 (20) 916 8711
Nyitva egész évben!
A fotók Grósz Tamás Facebook oldaláról származnak!
Köszönjük!
MÁRIA MAGDOLNA KATOLIKUS TEMPLOM
A Tisza éltette falu temploma már 1330-ban megvolt. Az 1683-as török-tatár pusztítást a – Tisza vize védelmezte falu – átvészelte, 1699-ben a Nagykunságban csak itt volt katolikus plébánia. 1776-ban a községbe látogató Eszterházy Károly rossz állapotban találta a templomot. Még látogatása évében elkezdődött az új templom építése a hívek és az akkori patrónus, Haller Sámuel támogatásával. Az építkezés 19 évig tartott, 1785-ben szentelték fel. Az új templom egyszerű barokk épület, enyhén kiugró közép rizalittal, a homlokzat közepén álló toronnyal. Az egyhajós, dongaboltozatú templom sekrestyéjébe festett, faragott késő gótikus kapu nyílik. A torony később épült a templomhoz, állagával többször volt baj. A harangokat az első világháborúban elvitték. 1944-ben a torony találatot kapott, a romos részt visszabontották. A csonka tornyot a Községi Önkormányzat 1994-ben újjáépítette. 2014. évben megszépül a templom és a plébánia is. Mindkét épületet egy-egy nyertes pályázat kapcsán sikerült felújítani, a plébánia felújítása mellett kialakítására kerül egy tematikus sétány a stációk mentén, a templomkertben.
A templomról bővebben Sziráki Sándor: A nagykörűi ecclesia templomának évszázadai című munkájában olvashatnak.
