Nagykörű község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Szolnoki járásban. A Tisza mellett fekszik, Szolnoktól mintegy 25 kilométerre északkeletre. Teljes belterülete és közigazgatási területének nagy része is a folyó jobb parti oldalán helyezkedik el, de egyes területrészei mamár a Tisza túlpartjára esnek. A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Tiszabő, kelet felől Fegyvernek, dél felől Törökszentmiklós, délnyugat felől ez utóbbi városhoz tartozó Óballa (az eddigi négy mind a Tisza túlpartján), nyugat felől Csataszög, északnyugat felől Hunyadfalva, észak-északnyugati irányból pedig Kőtelek. A vízi és kerékpáros túraútvonalakat leszámítva leginkább csak közúton érhető el: a Szolnok-Tiszasüly közt húzódó 3224-es útról Tiszasüly és Hunyadfalva közt nagyjából félúton keletnek letérve. Több buszjárat és a Tisza árvízvédelmi töltésén kialakított kerékpárút is érinti.
NAGYKÖRŰ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Beköszöntő
„Ide születtem, itt nőttem fel, itt dolgozom és születésük óta itt nevelem a gyermekeimet. Szomorúsággal tölt el a jelenlegi széthúzás, érdektelenség, egymás értékeinek sárba tiprása és változtatni szeretnék rajta.
Láttam, és szeretem Nagykörű legszebb pillanatait, legboldogabb arcait, és azt gondolom, hogy a település a jelenleginél jóval többet érdemel. Ezért döntöttem úgy, 2024 tavaszán, hogy indulok polgármester jelöltként, és ezt gondolom megválasztott polgármesterként is.
Tisztában vagyok a feladat súlyával, felelősségével, de vállalom és hiszem, hogy együtt, községünk, közösségünk újra fejlődésnek indulhat.„
A 2024. OKTÓBER 7-E ELŐTTI DOKUMENTUMOKAT AZ ALÁBBI, „NAGYKÖRŰ ARCHÍVUM” GOMBRA KATTINTVA ÉRHETIK EL!
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEKET A NEMZETI JOGSZABÁLYTÁRBAN IS MEGTALÁLJA.
SZINTE MINDEN, AMI NAGYKÖRŰ
A település nevét onnan kapta, hogy a Tisza szabályozása előtt majdnem teljesen körbefogta a folyó. A folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki a környező árterekből. A falunak, pontosabban a falu monostorának első fennmaradt írásos említése 1212-ből származik. A falu az 1300-as évek elején alakult, a monostorral együtt a Gutkeled nemzetségbeli Lothar bán tulajdonában volt. 1318-ban Károly Róbert a birtokot Kompolty Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta Kürümonostora néven. A török uralmat a település fekvésének köszönhetően sikerrel átvészelte. A hagyomány szerint a török csapatok 1530. július 19-én, Illés napján az ártér mocsarába vesztek. A török kiűzése után a kincstár és egy Enczinger nevű osztrák katonatiszt lett a falu birtokosa.
A falu a 18. században látványos gyarapodásnak indult. 1751-ben telepítette az első szőlőt báró Orczy Lőrinc az ún. Homokra, mely a 19. század második felétől Petrovay György földbirtokos jóvoltából a híres nagykörűi ropogós cseresznye termőhelye lett.
A falu története bővebben
